Kedves Ilona, sajnos ez adatbázis konvertálási hiba, amikor újraélesztettük a portált a meglévő adatok már hibásak voltak, ezeket csak az emlékhely állítója tudja átírni a saját emlékhelyeknél
Rem?nyik S?ndor (Kolozsv?r, 1890. augusztus 30. Kolozsv?r, 1941. okt?ber 24.) k?lt?, a k?t vil?gh?bor? k?z?tti erd?lyi magyar l?ra kiemelked? alakja. Az ?let?ben t?bb neves d?jjal ?s elismer?ssel kit?ntetett Rem?nyik a legut?bbi id?kig viszonylag ismeretlen volt Magyarorsz?gon, mert ?t ?s k?lt?szet?t 1945 ut?n j?r?szt politikai megfontol?sokb?l ?vtizedekre sz?m?zt?k a magyar irodalomb?l.
A k?lt? Rem?nyik K?roly ?p?t?szm?rn?k ?s Brecz M?ria, Kolozsv?rt megtelepedett, dobsinai sz?let?s? sz?l?k fia 1890. augusztus 30-?n sz?letett Kolozsv?rott. Evang?likus elemi ut?n k?z?piskolai tanulm?nyait a kolozsv?ri reform?tus f?gimn?ziumban v?gezte. Fels?fok? tanulm?nyait ugyancsak Erd?ly f?v?ros?ban, a Ferenc J?zsef Tudom?nyegyetem jogi fakult?s?n kezdte meg. N?gy ?ven ?t volt hallgat?ja, azonban utols? szigorlat?t m?r nem tette le. A reform?tus koll?giumban, de f?k?pp az egyetemen sz?v?dtek kedves bar?ts?gai, t?bbek k?z?tt Olasz Lajossal ?s a k?s?bbi h?res ?r?val, Makkai S?ndor reform?tus p?sp?kkel. Vel?k k?s?bb a kisebbs?gi ?letben ?jra tal?lkozott, komoly nemzet?p?t? munk?ban. K?ltem?nyt el?sz?r az ?j Id?k c. ?js?g k?z?lt t?le 1916-ban. 1918-t?l ?lland? munkat?rsa az Erd?lyi Szeml?nek, ?s 1921-ben az ? szerkeszt?s?ben indul meg az Erd?lyi Szeml?b?l ?talakult P?sztort?z, amelyet a legnehezebb id?ben szerkesztett. K?r?l?tte ?s a P?sztort?z k?r?l alakult ki az erd?lyi irodalom. Rem?nyik S?ndor ?let?t egym?sra hat?an k?t t?nyez? hat?rozta meg: kereszt?nys?ge ?s magyars?ga. Az iskol?ban tanult t?rt?nelmi ?s irodalomt?rt?neti anyaghoz j?rult a csal?di k?rnyezet, amelyben jellemet form?l?an ?lt a negyvennyolcas szabads?gharc eleven eml?ke. ?desanyja nemcsak szerette az irodalmat, hanem finom ?rt?je is volt.
A b?kedikt?tum kihirdet?se ut?n elhallgatott. A mag?nyoss?g sziget?re vonult. Ez a Rem?nyik a V?gv?ri-versek ut?n szenved?, t?r?d?, halk hang? ember. Persze bels? t?preng?seit, legbels?bb ?rz?seit is a nagy megrend?l?s ?lm?nye sz?nezi. Szenved?sekben volt r?sze, h?napokat t?lt?tt szanat?riumokban, ?s a h?szas ?vek derek?t?l ?gy ?rezte, hogy n?pe felmorzsol?d?sa is elker?lhetetlen.
?desapja neves, vagyonos ?p?t?szm?rn?k volt. Rem?nyik S?ndor k?z?piskol?it Kolozsv?ron v?gezte, itt kezdte jogi tanulm?nyait is, de szembetegs?ge miatt ezt nem fejezte be. Hivatalt nem v?llalt, ?r?ks?g?b?l ?s az irodalmi tev?kenys?gb?l ?lt. A k?lt?t a lelkek ?p?t?sz?nek tartotta. Els? k?tetei (Mindhal?lig, 1918; V?gv?ri versek 1918-1921, 1921). E versei m?r kor?n n?pszer?s?get biztos?tottak sz?m?ra. L?r?ja az 1920-as ?vekre forrott ki. Ekkorra versei a transzszilvanizmust t?kr?zik, er?teljesen ?rz?dik a k?lt? humanista felfog?sa.
Alap?t?s?t?l, 1921-t?l fogva f?szerkeszt?je volt a P?sztort?z foly?iratnak. Versei b?velkednek a term?szeti k?pekben, k?lt?szete nyitott a filoz?fiai k?rd?sekre, felbukkan benne a humor is. Verseiben nagyon fontos szerepet j?tszik a szimbolizmus. A Gondolatok a k?lt?szetr?l (Arad, 1926) c. tanulm?nya a k?lt?i hivat?s k?rd?seit fejtegeti. K?lt?szet?t 1937-ben ?s 1941-ben Baumgarten-d?jjal, 1940-ben Corvin-l?nccal ismert?k el.
S?rja a h?zsong?rdi temet?ben
A k?lt? tisztelet?re ?ll?tott eml?kpad Als?g?d?n
Rem?nyik S?ndort a szem?lyes ?s t?rt?nelmi szenved?sekben megtisztul?, p?lda?rt?k? ?let??rt, ?s az ebb?l az er?b?l kincsekk?nt sz?let? versei?rt tisztelt?k kort?rsai. Formai szempontb?l voltak n?la nagyobb mesterei is a versel?snek a magyar l?r?ban, de kevesen voltak, akik ennyire term?szetes hangon tudtak volna annyi ?rt?kes gondolatot ?s nemes ?rzelmet k?zvet?teni, mint ?.
Verseit angol, cseh, francia, lengyel, n?met, olasz, rom?n, sv?d, szlov?k ?s horv?t nyelvre ford?tott?k le, ?sszes verseit 2005-ben a Luther Kiad?, a Polis Kiad? ?s a K?lvin Kiad? adta ki k?t k?tetben.
De az?rt mindig az ?letet hirdette. Emberileg is nagy tett volt az ?lete: rem?nytelen?l is csillagokkal n?pes?tette be az erd?lyi ?jszak?kat. Ha nem lesz t?bb? iskol?nk c?m? verse t?bb mint illusztr?ci?, egy n?p ?lniakar?s-v?gy?nak szimb?luma. Ez a Rem?nyik S?ndor m?r a transzilvanizmus l?rai k?pvisel?je volt. Sz?mot vetett a kisebbs?gi l?tez?ssel: mindig lesz, m?g lesznek ?llamok, amelyekben jelent?s sz?mmal ?lnek m?s nemzeti hagyom?ny? n?pek. Versei?rt ?s szenved?sekben tisztult ?let??rt szerett?k ?t ?rt? kort?rsai. A form?nak n?la nagyobb mesterei is voltak a magyar l?r?ban, de nem volt senki, aki n?la t?bb gondolatot, ?rz?st pend?tett volna meg Pet?fin k?v?l. S t?l a k?lt?szeten, magatart?st is jelentett Rem?nyik S?ndor. Sorsv?llal? volt. ?tvenegy ?ves kor?ban, 1941. okt?ber 24-?n Kolozsv?rott halt meg. V?rosa mint a magyar nemzet halottj?t temette az evang?likus templomb?l.
A H?zsong?rdi temet?ben nyugszik.
S?rk?v?n ez ?ll: Egy l?ngot adok, ?pold, add tov?bb.
Rem?nyik S?ndor (Kolozsv?r, 1890. augusztus 30. Kolozsv?r, 1941. okt?ber 24.) k?lt?, a k?t vil?gh?bor? k?z?tti erd?lyi magyar l?ra kiemelked? alakja. Az ?let?ben t?bb neves d?jjal ?s elismer?ssel kit?ntetett Rem?nyik a legut?bbi id?kig viszonylag ismeretlen volt Magyarorsz?gon, mert ?t ?s k?lt?szet?t 1945 ut?n j?r?szt politikai megfontol?sokb?l ?vtizedekre sz?m?zt?k a magyar irodalomb?l.
A k?lt? Rem?nyik K?roly ?p?t?szm?rn?k ?s Brecz M?ria, Kolozsv?rt megtelepedett, dobsinai sz?let?s? sz?l?k fia 1890. augusztus 30-?n sz?letett Kolozsv?rott. Evang?likus elemi ut?n k?z?piskolai tanulm?nyait a kolozsv?ri reform?tus f?gimn?ziumban v?gezte. Fels?fok? tanulm?nyait ugyancsak Erd?ly f?v?ros?ban, a Ferenc J?zsef Tudom?nyegyetem jogi fakult?s?n kezdte meg. N?gy ?ven ?t volt hallgat?ja, azonban utols? szigorlat?t m?r nem tette le. A reform?tus koll?giumban, de f?k?pp az egyetemen sz?v?dtek kedves bar?ts?gai, t?bbek k?z?tt Olasz Lajossal ?s a k?s?bbi h?res ?r?val, Makkai S?ndor reform?tus p?sp?kkel. Vel?k k?s?bb a kisebbs?gi ?letben ?jra tal?lkozott, komoly nemzet?p?t? munk?ban. K?ltem?nyt el?sz?r az ?j Id?k c. ?js?g k?z?lt t?le 1916-ban. 1918-t?l ?lland? munkat?rsa az Erd?lyi Szeml?nek, ?s 1921-ben az ? szerkeszt?s?ben indul meg az Erd?lyi Szeml?b?l ?talakult P?sztort?z, amelyet a legnehezebb id?ben szerkesztett. K?r?l?tte ?s a P?sztort?z k?r?l alakult ki az erd?lyi irodalom. Rem?nyik S?ndor ?let?t egym?sra hat?an k?t t?nyez? hat?rozta meg: kereszt?nys?ge ?s magyars?ga. Az iskol?ban tanult t?rt?nelmi ?s irodalomt?rt?neti anyaghoz j?rult a csal?di k?rnyezet, amelyben jellemet form?l?an ?lt a negyvennyolcas szabads?gharc eleven eml?ke. ?desanyja nemcsak szerette az irodalmat, hanem finom ?rt?je is volt.
A b?kedikt?tum kihirdet?se ut?n elhallgatott. A mag?nyoss?g sziget?re vonult. Ez a Rem?nyik a V?gv?ri-versek ut?n szenved?, t?r?d?, halk hang? ember. Persze bels? t?preng?seit, legbels?bb ?rz?seit is a nagy megrend?l?s ?lm?nye sz?nezi. Szenved?sekben volt r?sze, h?napokat t?lt?tt szanat?riumokban, ?s a h?szas ?vek derek?t?l ?gy ?rezte, hogy n?pe felmorzsol?d?sa is elker?lhetetlen.
?desapja neves, vagyonos ?p?t?szm?rn?k volt. Rem?nyik S?ndor k?z?piskol?it Kolozsv?ron v?gezte, itt kezdte jogi tanulm?nyait is, de szembetegs?ge miatt ezt nem fejezte be. Hivatalt nem v?llalt, ?r?ks?g?b?l ?s az irodalmi tev?kenys?gb?l ?lt. A k?lt?t a lelkek ?p?t?sz?nek tartotta. Els? k?tetei (Mindhal?lig, 1918; V?gv?ri versek 1918-1921, 1921). E versei m?r kor?n n?pszer?s?get biztos?tottak sz?m?ra. L?r?ja az 1920-as ?vekre forrott ki. Ekkorra versei a transzszilvanizmust t?kr?zik, er?teljesen ?rz?dik a k?lt? humanista felfog?sa.
Alap?t?s?t?l, 1921-t?l fogva f?szerkeszt?je volt a P?sztort?z foly?iratnak. Versei b?velkednek a term?szeti k?pekben, k?lt?szete nyitott a filoz?fiai k?rd?sekre, felbukkan benne a humor is. Verseiben nagyon fontos szerepet j?tszik a szimbolizmus. A Gondolatok a k?lt?szetr?l (Arad, 1926) c. tanulm?nya a k?lt?i hivat?s k?rd?seit fejtegeti. K?lt?szet?t 1937-ben ?s 1941-ben Baumgarten-d?jjal, 1940-ben Corvin-l?nccal ismert?k el.
S?rja a h?zsong?rdi temet?ben
A k?lt? tisztelet?re ?ll?tott eml?kpad Als?g?d?n
Rem?nyik S?ndort a szem?lyes ?s t?rt?nelmi szenved?sekben megtisztul?, p?lda?rt?k? ?let??rt, ?s az ebb?l az er?b?l kincsekk?nt sz?let? versei?rt tisztelt?k kort?rsai. Formai szempontb?l voltak n?la nagyobb mesterei is a versel?snek a magyar l?r?ban, de kevesen voltak, akik ennyire term?szetes hangon tudtak volna annyi ?rt?kes gondolatot ?s nemes ?rzelmet k?zvet?teni, mint ?.
Verseit angol, cseh, francia, lengyel, n?met, olasz, rom?n, sv?d, szlov?k ?s horv?t nyelvre ford?tott?k le, ?sszes verseit 2005-ben a Luther Kiad?, a Polis Kiad? ?s a K?lvin Kiad? adta ki k?t k?tetben.
De az?rt mindig az ?letet hirdette. Emberileg is nagy tett volt az ?lete: rem?nytelen?l is csillagokkal n?pes?tette be az erd?lyi ?jszak?kat. Ha nem lesz t?bb? iskol?nk c?m? verse t?bb mint illusztr?ci?, egy n?p ?lniakar?s-v?gy?nak szimb?luma. Ez a Rem?nyik S?ndor m?r a transzilvanizmus l?rai k?pvisel?je volt. Sz?mot vetett a kisebbs?gi l?tez?ssel: mindig lesz, m?g lesznek ?llamok, amelyekben jelent?s sz?mmal ?lnek m?s nemzeti hagyom?ny? n?pek. Versei?rt ?s szenved?sekben tisztult ?let??rt szerett?k ?t ?rt? kort?rsai. A form?nak n?la nagyobb mesterei is voltak a magyar l?r?ban, de nem volt senki, aki n?la t?bb gondolatot, ?rz?st pend?tett volna meg Pet?fin k?v?l. S t?l a k?lt?szeten, magatart?st is jelentett Rem?nyik S?ndor. Sorsv?llal? volt. ?tvenegy ?ves kor?ban, 1941. okt?ber 24-?n Kolozsv?rott halt meg. V?rosa mint a magyar nemzet halottj?t temette az evang?likus templomb?l.
A H?zsong?rdi temet?ben nyugszik.
S?rk?v?n ez ?ll: Egy l?ngot adok, ?pold, add tov?bb.
