Language
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztrált?
Regisztráció

Elfelejtette a jelszavát?
Új jelszó kérése
Navigáció
Csatlakozzon hozzánk
Virtuális gyertyák
Az emlékhelyeken
137
gyertya ég
Online Emlékezők
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez bekell jelentkezned.


2018.04.05 20:47:26
1 hete nem tudok belépni Shila babám emlékhelyére,kérem
az admin segítségét. Köszönöm!
2018.16.04 18:23:08
Nem tudok virtuális gyertyát gyújtani. Nem jelenik meg a felirat a gyertyagyújtáshoz.
2017.11.07 21:38:27
Kedves Margaret! Az emlékhelyet úgy tudod törölni, persze csak akkor, ha Te hoztad létre, hogy rámész az emlékhelyre és bal oldalon vannak ikonok az utolsó egy piros X arra rákattintasz és ott lehet törölni az emlékhelyet.
2017.06.06 15:30:01
Kedves Emlékez?k! Tud valamelyik?tök segíteni nekem abban, hogyan tudom törölni az emlékhelyet? Az Adminnak 2016. 08. 08.-án már írtam levelet, de azóta sem kaptam rá választ! :( Jó lenne, ha mi magunk tudnánk törölni, úgy, ahogyan régen lehetett. Köszönöm el?re is a válaszokat. Üdv.: Margaret
2017.16.01 06:00:40
Végre ismét m?ködik. Megtaláltam az elhunyt ismer?seimet is.
2016.07.12 11:54:05
Nem találom a sirhelyet: Szüleim,Testvéreim
, és egy másikat is bejegyeztem, Szeretteim: Fotót nem kivántam elhelyezni és a folytatás elmradt.
2016.23.10 03:32:19
Kedves Admin! Szeretném,ha a megosztás funkció m?ködne...Köszönet
tel F.B.
2016.01.09 15:46:44
Kedves megemlékez?k! Köszönöm, hogy gyertyát gyújtottatok szeretteim emlékhelyén a mai nappal lelépek a portálról. Köszönettel Mamsz
2016.01.09 15:44:06
Kedves megemlékez?k! Köszönöm, hogy gyertyát gyújtottatok szeretett kis kutyáim emlékhelyén. A mai nappal lelépek a portálról. Köszönettel Margó
2016.27.08 21:01:22
Kedves Admin! Ott, ahol vpn_sírok az emlékez?, azokat a sírokat miért nem gondozzák??
Hirdetés
Parcella hierarchia
Parcellák főoldala » Emberek » Faludy György
Faludy György emlékhelye (Emberek)
Faludy György
1910-2006
Faludy György (Budapest, 1910. szeptember 22. – Budapest, 2006. szeptember 1.) Kossuth-díjas magyar költ?, m?fordító, író.

Budapesten született zsidó polgári családban. Édesapja Faludy Jen? vegyész, édesanyja Bieringer Erzsébet Katalin volt. 1928-ban érettségizett a fasori Evangélikus F?gimnáziumban. Ezután a bécsi (1928–30), a berlini (1930–31), a párizsi (1932), és a grazi (1932–33) egyetemen tanult. 1933–34-ben katonai szolgálatot teljesített zászlósi rendfokozatban, amelyt?l kés?bb megfosztották. 1937-ben jelentette meg a Villon-átköltéseket, mely jó id?re meg is határozta pályáját.

1938-ban elhagyta Magyarországot. Erre többek között az kényszerítette, hogy úgy érezte hazájának az a legrosszabb, ha a háborút a hitleri Németország nyeri meg, így a németek oldalán semmiképp sem akart volna harcolni. Párizsig menekült, itt találkozott többek között Arthur Koestlerrel és az emigráns magyar m?vészek közösségével. Kés?bb a német megszállás miatt innen is távozni kényszerült. Marokkón keresztül az Amerikai Egyesült Államokba jutott, ahol a Szabad Magyar Mozgalom titkáraként és lapszerkeszt?jeként tevékenykedett, majd három évig az amerikai hadseregben szolgált tisztként. Eközben húgát, aki az országban maradt, a nácik meggyilkolták.

1946-ban tért haza, a Népszavánál helyezkedett el. 1947-ben megjelent az ?szi harmat után cím? verseskötete, illetve a Villon balladák már a 14. kiadásnál tartottak. A rasszizmust megvetette, vezetésével döntötték le 1947. április 26-áról 27-re virradó éjjel Prohászka Ottokár Károlyi-kertbéli szobrát. A kommunista hatalom kezdett?l fogva ellenségesen viszonyult hozzá, további m?vei nem jelenhettek meg. 1949-ben hamis vádak alapján 3 évre a recski kényszermunkatáborba zárták. Itt írt versei 1983-ban Münchenben jelenhettek meg Börtönversek 1949–1953 címmel. Szabadulása után fordításokkal kereste meg a kenyérre valót, majd 1956-ban ismét elmenekült az országból.
Faludy György sírköve, Budapest, Fiumei úti temet?

Faludy György életrajzi regényében az ávós ?rnagy beszéde jellemzi az 1953 szeptemberi szabadon bocsátások légkörét: „A Magyar Népköztársaság nevében bocsánatot kérek önt?l azért az igazságtalanságért, jogtalanságért és méltatlanságért, melyet el kellett szenvednie. …figyelmeztetett, hogy a törvény hatévi fegyházbüntetést ír el?, amennyiben rabságunk körülményeir?l, helyér?l, okairól akár bármit is elárultunk. Azzal a jó tanáccsal szolgálhat, hogy a kérdez?sköd?ket jelentsük fel, közvetlen hozzátartozóinknak pedig mondjuk, hogy tanulmányúton voltunk a Szovjetunióban.”

Londonban települt le, ahol 1957-t?l az Irodalmi Újság szerkeszt?je. 1961–62-ben írta a Pokolbéli víg napjaim cím? önéletrajzi visszaemlékezéseit, eredetileg angolul (My Happy Days in Hell, 1962). A könyv 1987-ben jelent meg el?ször Magyarországon az AB Független Kiadónál – a kommunista cenzúra által betiltott szamizdat kötetként. 1963 és 1967 között Firenzében és Máltán élt. 1967-ben költözött át Torontóba. Kanadában és az Egyesült Államokban különböz? egyetemeken tartott el?adást, miközben a Ötágú síp és a Magyarok Világlapja cím? lapok munkatársaként dolgozott. 1980-ban New Yorkban jelentek meg összegy?jtött versei. Közben Magyarországon tiltott költ? volt, a könyvtárakban még a katalógusból is kiszedték azokat a cédulákat, melyen a neve szerepelt. Megjegyzend? azonban, hogy a pártállam idején kiadott A magyar irodalom története több helyen említi, s?t b?vebben is tárgyalja és idéz t?le.

1988-ban hazalátogatott, majd 1989 márciusában hazatért, Budapesten telepedett le. A rendszerváltás után korábban szamizdatban terjed? m?veit is ki lehetett adni. Új verskötetei és fordításai is megjelentek. Faludy 1994-ben a Kossuth-díjat is megkapta. 1998-ban alapító tagja volt a Digitális Irodalmi Akadémiának. Személyét többnyire érdekl?dés övezte, bár 90 éves kora felett sem sz?nt meg polgárpukkasztónak, meghökkent?nek lenni. Pokol tornácán cím? kötetének bemutatóját már nem érhette meg, a Kossuth-díjas költ?t 2006. szeptember 1-jén, otthonában érte a halál.

Tiszteletére 2006. október 3-án, Torontóban, a közvetlenül az egykori ottani otthona melletti parkot hivatalosan is George Faludy Place-re keresztelték át. Bár az elnevezési procedúra még életében elkezd?dött, a névadási ünnepségre id?közben bekövetkezett halála miatt már nem tudott elutazni.

1953-ban feleségül vette Szeg? Zsuzsanna újságírót, akivel már letartóztatása el?tt kapcsolatban állt. Zsuzsa a Haladás c. lapnak írt cikkeket. Ennek az újságnak a szerkeszt?ségében találkoztak el?ször. A házasságból egy gyerek született: András (Andrew Faludy 1955. – 2010.) A Haladás után írt a Világosságnak is, és kés?bb a Népszavánál kapott állást. 1963-ban felesége meghalt.

1966-ban Máltán ismerkedett meg a nála 28 évvel fiatalabb amerikai fiatalemberrel, Eric Johnsonnal, akivel ezután 36 éven keresztül éltek élettársi kapcsolatban.[3] Bár soha nem titkolta biszexualitását,[4] egy 2002-es tévés interjú, melyben err?l vall, mégis csak halála után, 2006-ban került adásba.[5]

2002 júliusában vette feleségül Faludy Fannit (sz. Kovács Fanni), aki 65 évvel volt fiatalabb nála. A párt a halál választotta el.

Kitüntetései:

A Magyar Köztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendje, 1991.
A Soros Alapítvány Életm?díja, 1993.
Nagy Imre-emlékplakett, 1993.
Kossuth-díj, 1994.
Budapest díszpolgára, 1996.
A MÚOSZ örökös tagja, 1997.
Joseph Pulitzer-emlékdíj, 1998.
Aranytoll, 2000.
Don Quijote-díj, 2001.
Obersovszky-emlékplakett, 2002.
Gundel m?vészeti díj 2002.
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal, 2002.
A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje, 2006.
Faludy György (Budapest, 1910. szeptember 22. – Budapest, 2006. szeptember 1.) Kossuth-díjas magyar költ?, m?fordító, író.

Budapesten született zsidó polgári családban. Édesapja Faludy Jen? vegyész, édesanyja Bieringer Erzsébet Katalin volt. 1928-ban érettségizett a fasori Evangélikus F?gimnáziumban. Ezután a bécsi (1928–30), a berlini (1930–31), a párizsi (1932), és a grazi (1932–33) egyetemen tanult. 1933–34-ben katonai szolgálatot teljesített zászlósi rendfokozatban, amelyt?l kés?bb megfosztották. 1937-ben jelentette meg a Villon-átköltéseket, mely jó id?re meg is határozta pályáját.

1938-ban elhagyta Magyarországot. Erre többek között az kényszerítette, hogy úgy érezte hazájának az a legrosszabb, ha a háborút a hitleri Németország nyeri meg, így a németek oldalán semmiképp sem akart volna harcolni. Párizsig menekült, itt találkozott többek között Arthur Koestlerrel és az emigráns magyar m?vészek közösségével. Kés?bb a német megszállás miatt innen is távozni kényszerült. Marokkón keresztül az Amerikai Egyesült Államokba jutott, ahol a Szabad Magyar Mozgalom titkáraként és lapszerkeszt?jeként tevékenykedett, majd három évig az amerikai hadseregben szolgált tisztként. Eközben húgát, aki az országban maradt, a nácik meggyilkolták.

1946-ban tért haza, a Népszavánál helyezkedett el. 1947-ben megjelent az ?szi harmat után cím? verseskötete, illetve a Villon balladák már a 14. kiadásnál tartottak. A rasszizmust megvetette, vezetésével döntötték le 1947. április 26-áról 27-re virradó éjjel Prohászka Ottokár Károlyi-kertbéli szobrát. A kommunista hatalom kezdett?l fogva ellenségesen viszonyult hozzá, további m?vei nem jelenhettek meg. 1949-ben hamis vádak alapján 3 évre a recski kényszermunkatáborba zárták. Itt írt versei 1983-ban Münchenben jelenhettek meg Börtönversek 1949–1953 címmel. Szabadulása után fordításokkal kereste meg a kenyérre valót, majd 1956-ban ismét elmenekült az országból.
Faludy György sírköve, Budapest, Fiumei úti temet?

Faludy György életrajzi regényében az ávós ?rnagy beszéde jellemzi az 1953 szeptemberi szabadon bocsátások légkörét: „A Magyar Népköztársaság nevében bocsánatot kérek önt?l azért az igazságtalanságért, jogtalanságért és méltatlanságért, melyet el kellett szenvednie. …figyelmeztetett, hogy a törvény hatévi fegyházbüntetést ír el?, amennyiben rabságunk körülményeir?l, helyér?l, okairól akár bármit is elárultunk. Azzal a jó tanáccsal szolgálhat, hogy a kérdez?sköd?ket jelentsük fel, közvetlen hozzátartozóinknak pedig mondjuk, hogy tanulmányúton voltunk a Szovjetunióban.”

Londonban települt le, ahol 1957-t?l az Irodalmi Újság szerkeszt?je. 1961–62-ben írta a Pokolbéli víg napjaim cím? önéletrajzi visszaemlékezéseit, eredetileg angolul (My Happy Days in Hell, 1962). A könyv 1987-ben jelent meg el?ször Magyarországon az AB Független Kiadónál – a kommunista cenzúra által betiltott szamizdat kötetként. 1963 és 1967 között Firenzében és Máltán élt. 1967-ben költözött át Torontóba. Kanadában és az Egyesült Államokban különböz? egyetemeken tartott el?adást, miközben a Ötágú síp és a Magyarok Világlapja cím? lapok munkatársaként dolgozott. 1980-ban New Yorkban jelentek meg összegy?jtött versei. Közben Magyarországon tiltott költ? volt, a könyvtárakban még a katalógusból is kiszedték azokat a cédulákat, melyen a neve szerepelt. Megjegyzend? azonban, hogy a pártállam idején kiadott A magyar irodalom története több helyen említi, s?t b?vebben is tárgyalja és idéz t?le.

1988-ban hazalátogatott, majd 1989 márciusában hazatért, Budapesten telepedett le. A rendszerváltás után korábban szamizdatban terjed? m?veit is ki lehetett adni. Új verskötetei és fordításai is megjelentek. Faludy 1994-ben a Kossuth-díjat is megkapta. 1998-ban alapító tagja volt a Digitális Irodalmi Akadémiának. Személyét többnyire érdekl?dés övezte, bár 90 éves kora felett sem sz?nt meg polgárpukkasztónak, meghökkent?nek lenni. Pokol tornácán cím? kötetének bemutatóját már nem érhette meg, a Kossuth-díjas költ?t 2006. szeptember 1-jén, otthonában érte a halál.

Tiszteletére 2006. október 3-án, Torontóban, a közvetlenül az egykori ottani otthona melletti parkot hivatalosan is George Faludy Place-re keresztelték át. Bár az elnevezési procedúra még életében elkezd?dött, a névadási ünnepségre id?közben bekövetkezett halála miatt már nem tudott elutazni.

1953-ban feleségül vette Szeg? Zsuzsanna újságírót, akivel már letartóztatása el?tt kapcsolatban állt. Zsuzsa a Haladás c. lapnak írt cikkeket. Ennek az újságnak a szerkeszt?ségében találkoztak el?ször. A házasságból egy gyerek született: András (Andrew Faludy 1955. – 2010.) A Haladás után írt a Világosságnak is, és kés?bb a Népszavánál kapott állást. 1963-ban felesége meghalt.

1966-ban Máltán ismerkedett meg a nála 28 évvel fiatalabb amerikai fiatalemberrel, Eric Johnsonnal, akivel ezután 36 éven keresztül éltek élettársi kapcsolatban.[3] Bár soha nem titkolta biszexualitását,[4] egy 2002-es tévés interjú, melyben err?l vall, mégis csak halála után, 2006-ban került adásba.[5]

2002 júliusában vette feleségül Faludy Fannit (sz. Kovács Fanni), aki 65 évvel volt fiatalabb nála. A párt a halál választotta el.

Kitüntetései:

A Magyar Köztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendje, 1991.
A Soros Alapítvány Életm?díja, 1993.
Nagy Imre-emlékplakett, 1993.
Kossuth-díj, 1994.
Budapest díszpolgára, 1996.
A MÚOSZ örökös tagja, 1997.
Joseph Pulitzer-emlékdíj, 1998.
Aranytoll, 2000.
Don Quijote-díj, 2001.
Obersovszky-emlékplakett, 2002.
Gundel m?vészeti díj 2002.
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal, 2002.
A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje, 2006.
Virtuális gyertya elhelyezéséhez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be.

Hozzászólások
#3 | emszi - 2012. October 28. 11:38:23
www.lanor.abbcenter.com/weboldal/lanor/gallery/gym.gif
#2 | margaret - 2012. October 28. 09:43:13
img0.liveinternet.ru/images/attach/c/1/56/824/56824424_55112287_54727136_0_20f75_641adad0_L.gif
#1 | margaret - 2012. October 28. 09:42:02
img.archive.today/vs6Lg/b3c1b303b852786d3f3b244627544cb54802bfc7.gif
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.