Kedves Ilona, sajnos ez adatbázis konvertálási hiba, amikor újraélesztettük a portált a meglévő adatok már hibásak voltak, ezeket csak az emlékhely állítója tudja átírni a saját emlékhelyeknél
Faludy György (Budapest, 1910. szeptember 22. – Budapest, 2006. szeptember 1.) Kossuth-d?jas magyar k?lt?, m?ford?t?, ?r?.
Budapesten sz?letett zsid? polg?ri csal?dban. ?desapja Faludy Jen? vegy?sz, ?desanyja Bieringer Erzs?bet Katalin volt. 1928-ban ?retts?gizett a fasori Evang?likus F?gimn?ziumban. Ezut?n a b?csi (1928–30), a berlini (1930–31), a p?rizsi (1932), ?s a grazi (1932–33) egyetemen tanult. 1933–34-ben katonai szolg?latot teljes?tett z?szl?si rendfokozatban, amelyt?l k?s?bb megfosztott?k. 1937-ben jelentette meg a Villon-?tk?lt?seket, mely j? id?re meg is hat?rozta p?ly?j?t.
1938-ban elhagyta Magyarorsz?got. Erre t?bbek k?z?tt az k?nyszer?tette, hogy ?gy ?rezte haz?j?nak az a legrosszabb, ha a h?bor?t a hitleri N?metorsz?g nyeri meg, ?gy a n?metek oldal?n semmik?pp sem akart volna harcolni. P?rizsig menek?lt, itt tal?lkozott t?bbek k?z?tt Arthur Koestlerrel ?s az emigr?ns magyar m?v?szek k?z?ss?g?vel. K?s?bb a n?met megsz?ll?s miatt innen is t?vozni k?nyszer?lt. Marokk?n kereszt?l az Amerikai Egyes?lt ?llamokba jutott, ahol a Szabad Magyar Mozgalom titk?rak?nt ?s lapszerkeszt?jek?nt tev?kenykedett, majd h?rom ?vig az amerikai hadseregben szolg?lt tisztk?nt. Ek?zben h?g?t, aki az orsz?gban maradt, a n?cik meggyilkolt?k.
1946-ban t?rt haza, a N?pszav?n?l helyezkedett el. 1947-ben megjelent az ?szi harmat ut?n c?m? versesk?tete, illetve a Villon ballad?k m?r a 14. kiad?sn?l tartottak. A rasszizmust megvetette, vezet?s?vel d?nt?tt?k le 1947. ?prilis 26-?r?l 27-re virrad? ?jjel Proh?szka Ottok?r K?rolyi-kertb?li szobr?t. A kommunista hatalom kezdett?l fogva ellens?gesen viszonyult hozz?, tov?bbi m?vei nem jelenhettek meg. 1949-ben hamis v?dak alapj?n 3 ?vre a recski k?nyszermunkat?borba z?rt?k. Itt ?rt versei 1983-ban M?nchenben jelenhettek meg B?rt?nversek 1949–1953 c?mmel. Szabadul?sa ut?n ford?t?sokkal kereste meg a keny?rre val?t, majd 1956-ban ism?t elmenek?lt az orsz?gb?l.
Faludy György s?rk?ve, Budapest, Fiumei ?ti temet?
Faludy György ?letrajzi reg?ny?ben az ?v?s ?rnagy besz?de jellemzi az 1953 szeptemberi szabadon bocs?t?sok l?gk?r?t: „A Magyar N?pk?zt?rsas?g nev?ben bocs?natot k?rek ?nt?l az?rt az igazs?gtalans?g?rt, jogtalans?g?rt ?s m?ltatlans?g?rt, melyet el kellett szenvednie. …figyelmeztetett, hogy a t?rv?ny hat?vi fegyh?zb?ntet?st ?r el?, amennyiben rabs?gunk k?r?lm?nyeir?l, hely?r?l, okair?l ak?r b?rmit is el?rultunk. Azzal a j? tan?ccsal szolg?lhat, hogy a k?rdez?sk?d?ket jelents?k fel, k?zvetlen hozz?tartoz?inknak pedig mondjuk, hogy tanulm?ny?ton voltunk a Szovjetuni?ban.”
Londonban telep?lt le, ahol 1957-t?l az Irodalmi ?js?g szerkeszt?je. 1961–62-ben ?rta a Pokolb?li v?g napjaim c?m? ?n?letrajzi visszaeml?kez?seit, eredetileg angolul (My Happy Days in Hell, 1962). A k?nyv 1987-ben jelent meg el?sz?r Magyarorsz?gon az AB F?ggetlen Kiad?n?l – a kommunista cenz?ra ?ltal betiltott szamizdat k?tetk?nt. 1963 ?s 1967 k?z?tt Firenz?ben ?s M?lt?n ?lt. 1967-ben k?lt?z?tt ?t Toront?ba. Kanad?ban ?s az Egyes?lt ?llamokban k?l?nb?z? egyetemeken tartott el?ad?st, mik?zben a ?t?g? s?p ?s a Magyarok Vil?glapja c?m? lapok munkat?rsak?nt dolgozott. 1980-ban New Yorkban jelentek meg ?sszegy?jt?tt versei. K?zben Magyarorsz?gon tiltott k?lt? volt, a k?nyvt?rakban m?g a katal?gusb?l is kiszedt?k azokat a c?dul?kat, melyen a neve szerepelt. Megjegyzend? azonban, hogy a p?rt?llam idej?n kiadott A magyar irodalom t?rt?nete t?bb helyen eml?ti, s?t b?vebben is t?rgyalja ?s id?z t?le.
1988-ban hazal?togatott, majd 1989 m?rcius?ban hazat?rt, Budapesten telepedett le. A rendszerv?lt?s ut?n kor?bban szamizdatban terjed? m?veit is ki lehetett adni. ?j versk?tetei ?s ford?t?sai is megjelentek. Faludy 1994-ben a Kossuth-d?jat is megkapta. 1998-ban alap?t? tagja volt a Digit?lis Irodalmi Akad?mi?nak. Szem?ly?t t?bbnyire ?rdekl?d?s ?vezte, b?r 90 ?ves kora felett sem sz?nt meg polg?rpukkaszt?nak, megh?kkent?nek lenni. Pokol torn?c?n c?m? k?tet?nek bemutat?j?t m?r nem ?rhette meg, a Kossuth-d?jas k?lt?t 2006. szeptember 1-j?n, otthon?ban ?rte a hal?l.
Tisztelet?re 2006. okt?ber 3-?n, Toront?ban, a k?zvetlen?l az egykori ottani otthona melletti parkot hivatalosan is George Faludy Place-re keresztelt?k ?t. B?r az elnevez?si proced?ra m?g ?let?ben elkezd?d?tt, a n?vad?si ?nneps?gre id?k?zben bek?vetkezett hal?la miatt m?r nem tudott elutazni.
1953-ban feles?g?l vette Szeg? Zsuzsanna ?js?g?r?t, akivel m?r letart?ztat?sa el?tt kapcsolatban ?llt. Zsuzsa a Halad?s c. lapnak ?rt cikkeket. Ennek az ?js?gnak a szerkeszt?s?g?ben tal?lkoztak el?sz?r. A h?zass?gb?l egy gyerek sz?letett: Andr?s (Andrew Faludy 1955. – 2010.) A Halad?s ut?n ?rt a Vil?goss?gnak is, ?s k?s?bb a N?pszav?n?l kapott ?ll?st. 1963-ban feles?ge meghalt.
1966-ban M?lt?n ismerkedett meg a n?la 28 ?vvel fiatalabb amerikai fiatalemberrel, Eric Johnsonnal, akivel ezut?n 36 ?ven kereszt?l ?ltek ?lett?rsi kapcsolatban.[3] B?r soha nem titkolta biszexualit?s?t,[4] egy 2002-es t?v?s interj?, melyben err?l vall, m?gis csak hal?la ut?n, 2006-ban ker?lt ad?sba.[5]
2002 j?lius?ban vette feles?g?l Faludy Fannit (sz. Kov?cs Fanni), aki 65 ?vvel volt fiatalabb n?la. A p?rt a hal?l v?lasztotta el.
Kit?ntet?sei:
A Magyar K?zt?rsas?g rubinokkal ?kes?tett Z?szl?rendje, 1991.
A Soros Alap?tv?ny ?letm?d?ja, 1993.
Nagy Imre-eml?kplakett, 1993.
Kossuth-d?j, 1994.
Budapest d?szpolg?ra, 1996.
A M?OSZ ?r?k?s tagja, 1997.
Joseph Pulitzer-eml?kd?j, 1998.
Aranytoll, 2000.
Don Quijote-d?j, 2001.
Obersovszky-eml?kplakett, 2002.
Gundel m?v?szeti d?j 2002.
A Magyar K?zt?rsas?gi ?rdemrend k?z?pkeresztje a csillaggal, 2002.
A Magyar K?zt?rsas?gi ?rdemrend nagykeresztje, 2006.
Faludy György (Budapest, 1910. szeptember 22. – Budapest, 2006. szeptember 1.) Kossuth-d?jas magyar k?lt?, m?ford?t?, ?r?.
Budapesten sz?letett zsid? polg?ri csal?dban. ?desapja Faludy Jen? vegy?sz, ?desanyja Bieringer Erzs?bet Katalin volt. 1928-ban ?retts?gizett a fasori Evang?likus F?gimn?ziumban. Ezut?n a b?csi (1928–30), a berlini (1930–31), a p?rizsi (1932), ?s a grazi (1932–33) egyetemen tanult. 1933–34-ben katonai szolg?latot teljes?tett z?szl?si rendfokozatban, amelyt?l k?s?bb megfosztott?k. 1937-ben jelentette meg a Villon-?tk?lt?seket, mely j? id?re meg is hat?rozta p?ly?j?t.
1938-ban elhagyta Magyarorsz?got. Erre t?bbek k?z?tt az k?nyszer?tette, hogy ?gy ?rezte haz?j?nak az a legrosszabb, ha a h?bor?t a hitleri N?metorsz?g nyeri meg, ?gy a n?metek oldal?n semmik?pp sem akart volna harcolni. P?rizsig menek?lt, itt tal?lkozott t?bbek k?z?tt Arthur Koestlerrel ?s az emigr?ns magyar m?v?szek k?z?ss?g?vel. K?s?bb a n?met megsz?ll?s miatt innen is t?vozni k?nyszer?lt. Marokk?n kereszt?l az Amerikai Egyes?lt ?llamokba jutott, ahol a Szabad Magyar Mozgalom titk?rak?nt ?s lapszerkeszt?jek?nt tev?kenykedett, majd h?rom ?vig az amerikai hadseregben szolg?lt tisztk?nt. Ek?zben h?g?t, aki az orsz?gban maradt, a n?cik meggyilkolt?k.
1946-ban t?rt haza, a N?pszav?n?l helyezkedett el. 1947-ben megjelent az ?szi harmat ut?n c?m? versesk?tete, illetve a Villon ballad?k m?r a 14. kiad?sn?l tartottak. A rasszizmust megvetette, vezet?s?vel d?nt?tt?k le 1947. ?prilis 26-?r?l 27-re virrad? ?jjel Proh?szka Ottok?r K?rolyi-kertb?li szobr?t. A kommunista hatalom kezdett?l fogva ellens?gesen viszonyult hozz?, tov?bbi m?vei nem jelenhettek meg. 1949-ben hamis v?dak alapj?n 3 ?vre a recski k?nyszermunkat?borba z?rt?k. Itt ?rt versei 1983-ban M?nchenben jelenhettek meg B?rt?nversek 1949–1953 c?mmel. Szabadul?sa ut?n ford?t?sokkal kereste meg a keny?rre val?t, majd 1956-ban ism?t elmenek?lt az orsz?gb?l.
Faludy György s?rk?ve, Budapest, Fiumei ?ti temet?
Faludy György ?letrajzi reg?ny?ben az ?v?s ?rnagy besz?de jellemzi az 1953 szeptemberi szabadon bocs?t?sok l?gk?r?t: „A Magyar N?pk?zt?rsas?g nev?ben bocs?natot k?rek ?nt?l az?rt az igazs?gtalans?g?rt, jogtalans?g?rt ?s m?ltatlans?g?rt, melyet el kellett szenvednie. …figyelmeztetett, hogy a t?rv?ny hat?vi fegyh?zb?ntet?st ?r el?, amennyiben rabs?gunk k?r?lm?nyeir?l, hely?r?l, okair?l ak?r b?rmit is el?rultunk. Azzal a j? tan?ccsal szolg?lhat, hogy a k?rdez?sk?d?ket jelents?k fel, k?zvetlen hozz?tartoz?inknak pedig mondjuk, hogy tanulm?ny?ton voltunk a Szovjetuni?ban.”
Londonban telep?lt le, ahol 1957-t?l az Irodalmi ?js?g szerkeszt?je. 1961–62-ben ?rta a Pokolb?li v?g napjaim c?m? ?n?letrajzi visszaeml?kez?seit, eredetileg angolul (My Happy Days in Hell, 1962). A k?nyv 1987-ben jelent meg el?sz?r Magyarorsz?gon az AB F?ggetlen Kiad?n?l – a kommunista cenz?ra ?ltal betiltott szamizdat k?tetk?nt. 1963 ?s 1967 k?z?tt Firenz?ben ?s M?lt?n ?lt. 1967-ben k?lt?z?tt ?t Toront?ba. Kanad?ban ?s az Egyes?lt ?llamokban k?l?nb?z? egyetemeken tartott el?ad?st, mik?zben a ?t?g? s?p ?s a Magyarok Vil?glapja c?m? lapok munkat?rsak?nt dolgozott. 1980-ban New Yorkban jelentek meg ?sszegy?jt?tt versei. K?zben Magyarorsz?gon tiltott k?lt? volt, a k?nyvt?rakban m?g a katal?gusb?l is kiszedt?k azokat a c?dul?kat, melyen a neve szerepelt. Megjegyzend? azonban, hogy a p?rt?llam idej?n kiadott A magyar irodalom t?rt?nete t?bb helyen eml?ti, s?t b?vebben is t?rgyalja ?s id?z t?le.
1988-ban hazal?togatott, majd 1989 m?rcius?ban hazat?rt, Budapesten telepedett le. A rendszerv?lt?s ut?n kor?bban szamizdatban terjed? m?veit is ki lehetett adni. ?j versk?tetei ?s ford?t?sai is megjelentek. Faludy 1994-ben a Kossuth-d?jat is megkapta. 1998-ban alap?t? tagja volt a Digit?lis Irodalmi Akad?mi?nak. Szem?ly?t t?bbnyire ?rdekl?d?s ?vezte, b?r 90 ?ves kora felett sem sz?nt meg polg?rpukkaszt?nak, megh?kkent?nek lenni. Pokol torn?c?n c?m? k?tet?nek bemutat?j?t m?r nem ?rhette meg, a Kossuth-d?jas k?lt?t 2006. szeptember 1-j?n, otthon?ban ?rte a hal?l.
Tisztelet?re 2006. okt?ber 3-?n, Toront?ban, a k?zvetlen?l az egykori ottani otthona melletti parkot hivatalosan is George Faludy Place-re keresztelt?k ?t. B?r az elnevez?si proced?ra m?g ?let?ben elkezd?d?tt, a n?vad?si ?nneps?gre id?k?zben bek?vetkezett hal?la miatt m?r nem tudott elutazni.
1953-ban feles?g?l vette Szeg? Zsuzsanna ?js?g?r?t, akivel m?r letart?ztat?sa el?tt kapcsolatban ?llt. Zsuzsa a Halad?s c. lapnak ?rt cikkeket. Ennek az ?js?gnak a szerkeszt?s?g?ben tal?lkoztak el?sz?r. A h?zass?gb?l egy gyerek sz?letett: Andr?s (Andrew Faludy 1955. – 2010.) A Halad?s ut?n ?rt a Vil?goss?gnak is, ?s k?s?bb a N?pszav?n?l kapott ?ll?st. 1963-ban feles?ge meghalt.
1966-ban M?lt?n ismerkedett meg a n?la 28 ?vvel fiatalabb amerikai fiatalemberrel, Eric Johnsonnal, akivel ezut?n 36 ?ven kereszt?l ?ltek ?lett?rsi kapcsolatban.[3] B?r soha nem titkolta biszexualit?s?t,[4] egy 2002-es t?v?s interj?, melyben err?l vall, m?gis csak hal?la ut?n, 2006-ban ker?lt ad?sba.[5]
2002 j?lius?ban vette feles?g?l Faludy Fannit (sz. Kov?cs Fanni), aki 65 ?vvel volt fiatalabb n?la. A p?rt a hal?l v?lasztotta el.
Kit?ntet?sei:
A Magyar K?zt?rsas?g rubinokkal ?kes?tett Z?szl?rendje, 1991.
A Soros Alap?tv?ny ?letm?d?ja, 1993.
Nagy Imre-eml?kplakett, 1993.
Kossuth-d?j, 1994.
Budapest d?szpolg?ra, 1996.
A M?OSZ ?r?k?s tagja, 1997.
Joseph Pulitzer-eml?kd?j, 1998.
Aranytoll, 2000.
Don Quijote-d?j, 2001.
Obersovszky-eml?kplakett, 2002.
Gundel m?v?szeti d?j 2002.
A Magyar K?zt?rsas?gi ?rdemrend k?z?pkeresztje a csillaggal, 2002.
A Magyar K?zt?rsas?gi ?rdemrend nagykeresztje, 2006.
Faludy György (Budapest, 1910. szeptember 22. – Budapest, 2006. szeptember 1.) Kossuth-d?jas magyar k?lt?, m?ford?t?, ?r?.