J?zef Zachariasz Bem (magyarosan Bem J?zsef), a sz?kelyek Bem ap?ja (Tarn?w, 1794. m?rcius 14. – Alepp?, 1850. december 10.) lengyel ?s magyar honv?d alt?bornagy.
Cseh eredet? lengyel nemesi csal?dba sz?letett.
R?szt vett az 1830–31-es lengyel szabads?gharcban. 1831 elej?n, ?rnagyk?nt, egy lovas?teg parancsnoka lett.
1848 szeptember?ben egy lengyel–horv?t l?gi? fel?ll?t?s?nak terv?vel Magyarorsz?gra akart utazni, de az okt?ber 6-ai forradalom B?csben ?rte. Wenzel Messenhauser r?besz?l?s?re v?llalta a forradalom fegyveres er?inek f?parancsnoks?g?t. A v?ros eleste ut?n ?lruh?ban Magyarorsz?gra sz?k?tt. November 3-?n jelentkezett szolg?latt?telre Kossuth Lajosn?l, aki – mivel szabad parancsnoki poszt akkor nem volt – a Nagyszombaton ?llom?soz? Guyon Rich?rd dand?r?hoz rendelte tan?csad?k?nt, nemsok? azonban visszat?rt Pestre, ahol ekkor m?r Wysocki J?zsef ir?ny?t?s?val folyt a lengyel l?gi? megszervez?se. Bem m?g p?rizsi emigr?ci?ja sor?n ker?lt ellens?ges viszonyba a Lengyel Demokrata T?rsas?g tagjaival, ez?rt a lengyel l?gi? tagjai is ellens?gesen fogadt?k. Az ellent?t od?ig m?ly?lt, hogy egy lengyel ?nk?ntes (Franciszek Ksawery Kolodziejski) mer?nyletet k?s?relt meg Bem ellen. Az indulatos vit?kkal j?r? ellent?tet Kossuth ?gy pr?b?lta feloldani, hogy a feleket elvez?nyelte a f?v?rosb?l.
?nzetlen, hal?lt megvet? b?tors?g?, tanult ?s ?gyes katonak?nt k?telezte el mag?t a szabads?gharc eszm?je mellett. Pet?fire ?ri?si hat?ssal volt, ez a hat?s felfedezhet? verseiben is. T?vol tartotta mag?t a magyar vez?rek p?rtoskod?s?t?l, ez?rt ?lvezte Kossuth Lajos teljes bizalm?t. A korm?ny utas?t?sait azonban nem sokra tartotta, ?s nem csak a katonai, de a polg?ri igazgat?s k?rd?seiben is att?l f?ggetlen?l szeretett elj?rni.
?lete f? c?lj?hoz, a lengyel szabads?g?rt folytatott k?zdelemhez hal?l?ig h? maradt. A vall?si ?tt?r?s ehhez csak eszk?z volt. Ha meg?ri az 1853-ban kirobbant kr?mi h?bor?t, minden bizonnyal hat?konyan harcolt volna az Orosz Birodalom ellen.
Eml?kezete:
Marosv?s?rhelyen 1880. okt?ber 17-?n avatt?k fel szobr?t, Husz?r Adolf alkot?s?t, amely a belv?rosban a Sz?chenyi-t?ren ?llt.
Hamvait 1929. j?nius 30-?n hazasz?ll?tott?k Lengyelorsz?gba. ?tja sor?n Budapesten, a Nemzeti M?zeum el?tt is felravatalozt?k a kopors?j?t. Mauz?leuma, hat oszlopon ?ll? k? szarkof?gja Tarn?wban van.
Budapest II. ker?let?ben utca ?s t?r viseli nev?t; a Bem t?ren 1934 m?jus?t?l szobra ?ll. A Duna budai partj?nak Margit-h?d ?s L?nc-h?d k?z?tti szakasz?t 1950-ben, hal?l?nak 100. ?vfordul?ja alkalm?b?l tisztelet?re Bem rakpartnak nevezt?k el.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Bem_J%C3%B3zsef
J?zef Zachariasz Bem (magyarosan Bem J?zsef), a sz?kelyek Bem ap?ja (Tarn?w, 1794. m?rcius 14. – Alepp?, 1850. december 10.) lengyel ?s magyar honv?d alt?bornagy.
Cseh eredet? lengyel nemesi csal?dba sz?letett.
R?szt vett az 1830–31-es lengyel szabads?gharcban. 1831 elej?n, ?rnagyk?nt, egy lovas?teg parancsnoka lett.
1848 szeptember?ben egy lengyel–horv?t l?gi? fel?ll?t?s?nak terv?vel Magyarorsz?gra akart utazni, de az okt?ber 6-ai forradalom B?csben ?rte. Wenzel Messenhauser r?besz?l?s?re v?llalta a forradalom fegyveres er?inek f?parancsnoks?g?t. A v?ros eleste ut?n ?lruh?ban Magyarorsz?gra sz?k?tt. November 3-?n jelentkezett szolg?latt?telre Kossuth Lajosn?l, aki – mivel szabad parancsnoki poszt akkor nem volt – a Nagyszombaton ?llom?soz? Guyon Rich?rd dand?r?hoz rendelte tan?csad?k?nt, nemsok? azonban visszat?rt Pestre, ahol ekkor m?r Wysocki J?zsef ir?ny?t?s?val folyt a lengyel l?gi? megszervez?se. Bem m?g p?rizsi emigr?ci?ja sor?n ker?lt ellens?ges viszonyba a Lengyel Demokrata T?rsas?g tagjaival, ez?rt a lengyel l?gi? tagjai is ellens?gesen fogadt?k. Az ellent?t od?ig m?ly?lt, hogy egy lengyel ?nk?ntes (Franciszek Ksawery Kolodziejski) mer?nyletet k?s?relt meg Bem ellen. Az indulatos vit?kkal j?r? ellent?tet Kossuth ?gy pr?b?lta feloldani, hogy a feleket elvez?nyelte a f?v?rosb?l.
?nzetlen, hal?lt megvet? b?tors?g?, tanult ?s ?gyes katonak?nt k?telezte el mag?t a szabads?gharc eszm?je mellett. Pet?fire ?ri?si hat?ssal volt, ez a hat?s felfedezhet? verseiben is. T?vol tartotta mag?t a magyar vez?rek p?rtoskod?s?t?l, ez?rt ?lvezte Kossuth Lajos teljes bizalm?t. A korm?ny utas?t?sait azonban nem sokra tartotta, ?s nem csak a katonai, de a polg?ri igazgat?s k?rd?seiben is att?l f?ggetlen?l szeretett elj?rni.
?lete f? c?lj?hoz, a lengyel szabads?g?rt folytatott k?zdelemhez hal?l?ig h? maradt. A vall?si ?tt?r?s ehhez csak eszk?z volt. Ha meg?ri az 1853-ban kirobbant kr?mi h?bor?t, minden bizonnyal hat?konyan harcolt volna az Orosz Birodalom ellen.
Eml?kezete:
Marosv?s?rhelyen 1880. okt?ber 17-?n avatt?k fel szobr?t, Husz?r Adolf alkot?s?t, amely a belv?rosban a Sz?chenyi-t?ren ?llt.
Hamvait 1929. j?nius 30-?n hazasz?ll?tott?k Lengyelorsz?gba. ?tja sor?n Budapesten, a Nemzeti M?zeum el?tt is felravatalozt?k a kopors?j?t. Mauz?leuma, hat oszlopon ?ll? k? szarkof?gja Tarn?wban van.
Budapest II. ker?let?ben utca ?s t?r viseli nev?t; a Bem t?ren 1934 m?jus?t?l szobra ?ll. A Duna budai partj?nak Margit-h?d ?s L?nc-h?d k?z?tti szakasz?t 1950-ben, hal?l?nak 100. ?vfordul?ja alkalm?b?l tisztelet?re Bem rakpartnak nevezt?k el.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Bem_J%C3%B3zsef